Lost times (2009)
1997-ben járunk, a keleti határ közelében. Itt él Iván, az autószerelő, fogyatékos nővérével, Eszterrel. Iván azzal keres egy kis mellékest, hogy gázolajat hoz át a határon.Egy napon Esztert megerőszakolják a közeli erdőben. A rendőrségi nyomozás nem sok eredménnyel jár, sőt, egy idő után kezd terhessé válni Iván számára. Eszter a trauma után tovább éli megszokott életét, azonban nem hajlandó megszólalni. Iván közben szerelmes lesz Ilusba - egy frissen érettségizett falubeli lányba -, akinek a nyár végén el kell költöznie, mert felvették az egyetemre.Elérkezik az ősz, és vele együtt minden megváltozik. Iván magára marad. Tervei bukni látszanak, a rendőrök figyelmeztetik, hagyjon fel az olajcsempészettel. Ekkor egy véletlen folytán drámai felismerésre jut Eszter megerőszakolásával kapcsolatban. Már esze ágában sincs a hivatalos szervekhez fordulni, ő maga tesz igazságot.
Producer: Bodzsár István
Forgatókönyvíró-Rendező: Mátyássy Áron
Operatőr: Herbai Máté
Gyártásvezető: Pék Csaba
Szereplők: Kádas József, Vass Teréz, Földes Eszter, Csomós Mari, Czene Csaba, Szalay Mariann, László Géza Attila, Lukács Andor, Balogh András, Varga József, Géczi Zoltán, Újvári Zoltán, Lukáts Andor, Anger Zsolt, Gera Marina, Pokorny Lia, Tzafetás Roland, Durkó Zoltán
Filmelőállító: UNIO FILM
A film az érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser lány (ZSÓFI) történetét dolgozza fel. Miután teherbe esik, úgy dönt, örökbe adja kislányát egy hosszú évek óta várakozó párnak. Bár a lány eleinte úgy érzi, profi asztaliteniszező karrierje érdekében a legjobb döntést hozta, a szülés után elbizonytalanodik. A jogszabály alapján mindössze hat hét áll rendelkezésére arra, hogy meggondolja magát, amely az örökbeadó és fogadó szülőknek is érzelmileg rendkívül megterhelő időszak.
Érettségi, egy nagy buli, aztán jó időre csá mindenkinek! A 12. c tagjai közt voltak, akik jártak egymással, meg akadtak köztük jó haverok is, de tíz éven át alig találkoztak. Aztán az egyikük esküvőjének alkalmából a régi spanok, ellenségek és szerelmek (akik megvoltak, és akik nem jöttek össze) újra együtt töltenek egy hétvégét egy balatoni panzióban. Persze semmi sem úgy sikerül, ahogy tervezték. Mert egy ilyen nagy újratalálkozás pont arra jó, hogy kitörjön pár botrány, elcsábítsanak néhány hű szerelmest, elsüssenek egy csomó jó poént, hazudjanak, őszinték legyenek, dumáljanak, igyanak, aztán kezdjék elölről az egészet. Lehet, hogy eltelt tíz év, de a 12. c tagjai nem komolyodtak meg, és úgy tűnik, nem is terveznek ilyesmit.
A népszerű több mint 400 előadást mégélt Bors néni című darab adaptácíója. A darab jelenetei a filmben Budapest valódi és mesebelien átváltozó helyszínein születnének újjá. A Báthori utca 3. környékén gyülekező, sokfelől összesereglett gyerekcsapat, Játékmester segítségével, tanulja, éneklik Bors néni dalait, ezek lesznek azok a meglepetések, amivel 80. születésnapján szeretnék felköszönteni az ünnepeltet. Bors nénit keresve, tetőtéri lakásának verandáján találkoznak Lackóval, előcsalogatják a tetőről Titillát, Bors néni kedvenc macskáját, közben Bors néni is feltűnik egy rövid időre a háztetők fölött, látjuk amint léghajóból öntözi kedvenc virágait, a mályvákat. Titilláról kiderül, hogy elvesztette Bors néni futóbabjait. A gyerekek segítenek, egy fergeteges rockandroll táncverseny közben és átváltoznak futóbabbá...
Zenés színház-film, mely a temesvári Dér család valós történetén alapul, akik 1920-ban “vagonlakókká” válnak, mert a családfő nem hajlandó aláírni a Román Királyság iránti hűségnyilatkozatot.
Madách életrajzírói, köztük elsősorban Palágyi Menyhért, beszámolnak a költő életének arról a szomorú szakaszáról, melyet 1852—53-ban osztrák börtönökben töltött. Madách 1852 tavaszától először a csesztvei, majd később a sztregovai birtokán rejtegette Rákóczy Jánost, Kossuth volt titkárát, akit az osztrák katonai törvényszék 1851-ben a szabadságharc alatti szereplése miatt halálra ítélt. Aljas besúgás következtében az osztrák rendőrség nyomára jött a bujdosónak, aki azonban még idejekorán el tudott menekülni. Helyette a zsandárok Madáchot és a sztregovai birtok tiszttartóját, Bory Istvánt hurcolták börtönbe.
Első áldozásra készülő kisfiú (MM) utolsó éjszakájának történetét meséli el a kisjátékfilm. A kisfiú a benne kavargó sok-sok kérdésre keresi a választ és a számára legfontosabbra, hogy vajon valóban készen áll –e Krisztus testének befogadására. A célját, hogy elérje meg kell küzdenie a hétfejű "főbűnsárkánnyal". A küzdelemben segítik Őt az erdő fái, akik már olyan régen itt vannak a földön, hogy mindent láttak, hallottak és Ők azok, akik képesek megmutatni a sárkányhoz vezető utat. A sötét erdőben tomboló viharban a lélek tükrében indul el megtalálni a sárkányt. Az úton több próbatétel után találja meg a sárkányt és győzi le egy rémisztő küzdelemben. Másnap reggel a templomban beszűrődő reggeli napfényben helyezi a pap a szent ostyát a kisfiú szájába, aki némán néz és lassan visszasétál a helyére, letérdel és óvatosan befogadja azt.
Elsőre jó ötletnek látszott. Gergő (Mészáros Béla), a csajozógép
filmkritikus szeretne beteg édesanyja (Básti Juli) kedvében járni, és a
jó ügy érdekében hazudik egy nagyot. Csak egyetlen egyet: beviszi hozzá a
kórházba a szomszédját (Tenki Réka), a nagyszájú ex-sztriptíztáncosnőt,
akinek van egy nagy előnye: öt hónapos terhes. Az unokamániás anyuka
boldogan látja, hogy a fia révbe ért, elbúcsúzik mindenkitől – és
meggyógyul. Ettől kezdve Gergő és Saci kénytelen újabb és újabb hazugságokkal
tartani a frontot. Bár alig bírják egymást elviselni, ha jön a „nagyi”,
úgy tesznek, mintha boldog, fiatal pár volnának. Az átverések persze
sosem tökéletesek, és a bonyodalom Saci pocakjával együtt
terebélyesedik: pedig előbb-utóbb meg kell születnie a megoldásnak.
De aggodalomra semmi ok: a kémelhárítás tagjai már a nyomukban vannak, és a szokásos eszközökön kívül akár fokhagymát is bevetnek! 70-es évek, Magyarország. A kubai forradalmat is megjárt Fábián elvtárs (Nagy Zsolt) hazalátogat, hogy megnyisson egy nagyszabású véradó mozgalmat, de valami nagyon nem stimmel vele. Az öreg harcos úgy néz ki, mintha 30 éves lenne, laza stílusa meg egy vérvörös Mustangja van, és a nők döglenek az ágyban fáradhatatlan fenevad után. A kémelhárítás azonban felkészült a küzdelemre, és legjobb embereit állítja az ügyre. Mária (Walters Lili) kísérőként próbál a gyanús alak bizalmába férkőzni, és ahogy az álrandevúk egyre komolyabbra fordulnak, a törékeny kis nő úgy lesz egyre magabiztosabb: nemsokára elhiszi magáról, hogy több esze és nagyobb ereje van, mint az őt dróton rángató férfiaknak. Eközben a pasija, Laci (Nagy Ervin), a megfigyelés, lehallgatás és közelharc mestere a háttérből figyel, és amikor épp nem a féltékenységtől őrjöng, akkor olyat csinál, ami pont nem az erőssége: gondolkodik. Vajon mi lehet az örökifjú elvtárs titka, aki csatos üvegből sűrű piros levet szopogat, és sóvárogva méregeti az elvtársnők finoman ívelt nyakát? A kémek, titkos ügynökök, besúgók, szélhámosok, régi és új harcostársak mindenre fel voltak készülve, de erre nincs kiképzés…
A film fiktív története a közeljövőben játszódik, a gazdaságilag nemrég összeomlott Keleti Unióban. Nincsenek rendvédelmi szervek, mindenki szabadon, saját belátása szerint cselekedhet. Ella férjével, és közös gyermekükkel el akarja hagyni az Uniót. Éppen pakolnak, amikor egy négytagú motoros banda rajtuk üt. Összes pénzükön kívül elveszik a férj életét is, majd meg akarják erőszakolni a házban elbújt Ellát. Az egyik bandatag, Artúr a lány segítségére siet.
A film egy 28 éves fiúról, Bálintról szól, aki vlog szerű online videók-hoz adja az arcát. Bálint videósorozatában lányokat próbál meghódítani, de magánélete eközben összeomlik: barátnője, Luca szakít vele. A film végére kiderül, hogy Bálint élete egy látszatvalóság, és ebből a virtuális létből való kilépésre nincs is igénye.
Egy hatodéves orvostanhallgatóban gyanú támad mestere iránt. Miután kinyomozza, hogy úgy sterilizált egy roma nőt, hogy az asszony erről nem is tudott, összedől benne a főorvos idealizált képe.
Mariann és két huszonéves gyermeke együtt laknak, mégis szeparáltan egymástól. Élnek egymás mellett, mindenki elvonul a maga kis szobájába. Egy érzelmileg megterhelő esemény miatt kénytelenek kilépni ebből a rutinból. Együtt kell megoldaniuk helyzeteket, konfliktusokat.
Tibor 75 évesen egyedül tölti mindennapjait abban a házban, ahol hosszú évekig élt azóta elhunyt feleségével, Ilonával. Ilona halála óta szellemként kíséri végig Tibor hétköznapjait. Tibor és Ilona látszólagos nyugalmát lányuk, Edit, és unokájuk, Réka felbukkanása zavarja meg, amikor kénytelenek eladni a nagypapa házát.
Szabolcs negyvenéves nyomozó. Gyermekkora óta érdekli a bűn, és az odavezető út. Számára minden adott: remek feleség, idilli otthon, ideális beosztás. Mégis hiányzik neki az, amit otthon soha nem kapott meg: a sötétség. Amikor egy tízemeletes ház parkolójában halott kínai lányt találnak, Szabolcs beleveti magát a nyomozásba.
Sungbat, a macskadenevér, élő Facebook adásban kéri meg barátait, hogy drukkoljanak neki egy munkahirdetés kapcsán. A baráti jókívánságok célba érnek, mivel a harmincas férfit, Félixet állásinterjúra hívja az animátorcég. Rövidesen felveszik ide, a munka pedig álmai lehetőségének mutatkozik, mivel saját jelmezével (Sungbat-el) dolgozhat. A férfi élete gyökeresen megváltozik: kizökken anyja által dominált, magányos hétköznapjaiból, amit egy furcsa, már-már szerelmi háromszögnek mondható viszony feszít (anyja és közte, valamint anyja elkényeztetett macskájával). Az idő előrehaladtával azonban, Félix felgyülemlett feszültségei (amit egyfelől anyja és Bajsz gerjeszt benne, valamint a sikertelen beilleszkedési kísérletei munkahelyén) eszkalálódnak: az egyre sűrűsödő munkahelyi és otthoni konfliktusok végül arra viszik, hogy macskaként folytassa tovább életét.
A jómódú hentes kiskirályként él az első világháború utáni Magyarországon. Egy nap régi üzlettársa, a kegyvesztett félszemű csendőrtiszt egy nővel menekül a falujába. Az idegen asszony jelenléte feltüzeli a mészárszék életunt tulajdonosát, aki munkát ad mindkettőjüknek. Amikor a nőről kiderül, hogy Pesten kurva volt, a hentes pénzzel próbálja megvenni szerelmét. A pár belemegy a játékba és veszélyes alkudozás veszi kezdetét: egyikük sem tudhatja, ki fog hátba szúrni kit, ha végül eljön az elszámolás ideje...
Három elkeseredett, különböző korú nőt egy esős éjszakán egymás mellé sodor az élet, akiket aztán egy kiöregedett dizőz felkarol és létrehozza velük élete utolsó nagy művét a Swing Angels nevű énekes haknizenekart. A lányok az ötvenes évek női trióinak stílusában egy transzvesztita bártulajdonos és egy hakniszervező menedzser segítségével körbeturnézzák a Balatont.Három elkeseredett, különböző korú nőt egy esős éjszakán egymás mellé sodor az élet, akiket aztán egy kiöregedett dizőz felkarol és létrehozza velük élete utolsó nagy művét a Swing Angels nevű énekes haknizenekart. A lányok az ötvenes évek női trióinak stílusában egy transzvesztita bártulajdonos és egy hakniszervező menedzser segítségével körbeturnézzák a Balatont.
Milán, a félig horvát, félig magyar srác a horvát seregből dezertálva 1992-ben, a délszláv háború második évében szökik át Jugoszláviából Magyarországra, és mint korábbi orvostanhallgató, a budapesti mentőknél szerez magának munkát. Két állandó társa Kis Tamás (Keresztes Tamás), a mentőautó sofőrje és Fék doktor (Rába Roland), a háromfős éjszakai rohammentő csapat főnöke. A lelkes és lelkiismeretes ápolófiút hidegzuhanyként éri, mikor kiderül, hogy társai válogatnak a betegek között. Miközben életeket mentenek meg, időnként hagyják meghalni az időseket és a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket, sőt még az is előfordul, hogy siettetik a halálukat. Milán számára kiderül, hogy a mentőautó hátuljában zajló illegális eutanáziáknak van üzleti oldala is. A pénzre neki is szüksége van, mert ki akarja szabadítani a szarajevói ostromgyűrűben rekedt bosnyák menyasszonyát, ezért alkut köt társaival. A bűnbe és a borzalmakba fokozatosan sodródik bele. Úgy válik gyakorlott mentőssé, és éli át az életmentés euforikus pillanatait, hogy közben a halál számtalan arcát is megismeri.
1957. december 24. A zűrzavaros
októberi események után az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie
arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért
egytől-egyig próbára teszi azok lojalitását a rendszerhez. A szép
karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak éppen a szenteste hozza
el ezt a bizonyos vizsgát: nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik
ablakából többek között atyai tanítómestere, Markó Pál figyeli, és
értékeli minden tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná,
valószínűleg nem éppen ezen a napon találkozna konspirált lakásán az
eddig szigorúan titkolt szerelmével, Évával, és körültekintőbben őrizné a
rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél, András
megtudja, hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is
kiderül, hogy senki sem bízhat meg a másikban.
Kietlen útkereszteződés valahol Magyarországon, Kelet-Európában, vagy a világon bárhol. Hatalmas, zajos reggeli forgalom, majd egyszerre nagy csattanással és csörömpöléssel minden jármű leáll. Az útkereszteződésben a mai magyar - és nem csak magyar - társadalom jellegzetes figurái verődnek össze, a hajléktalantól a milliomosig, az építési vállalkozótól a menedzserig, a tisztviselőtől a rendőrökig, az idős, nyugdíjas házaspártól a fiatal szerelmesekig.
1997-ben járunk, a keleti határ közelében. Itt él Iván, az autószerelő, fogyatékos nővérével, Eszterrel. Iván azzal keres egy kis mellékest, hogy gázolajat hoz át a határon.Egy napon Esztert megerőszakolják a közeli erdőben. A rendőrségi nyomozás nem sok eredménnyel jár, sőt, egy idő után kezd terhessé válni Iván számára. Eszter a trauma után tovább éli megszokott életét, azonban nem hajlandó megszólalni. Iván közben szerelmes lesz Ilusba - egy frissen érettségizett falubeli lányba -, akinek a nyár végén el kell költöznie, mert felvették az egyetemre.Elérkezik az ősz, és vele együtt minden megváltozik. Iván magára marad. Tervei bukni látszanak, a rendőrök figyelmeztetik, hagyjon fel az olajcsempészettel. Ekkor egy véletlen folytán drámai felismerésre jut Eszter megerőszakolásával kapcsolatban. Már esze ágában sincs a hivatalos szervekhez fordulni, ő maga tesz igazságot.
A valaha ünnepelt szenvedélyes, érzéki színésznő már 15 éve ki sem mozdul a lakásából. Egyetlen támasza fia, Andor, írógépe mögé menekül kettejük tehetetlen egymásrautaltságának őrült ketrecéből. Novelláit - melyek anya és fia történetei - csupán az asztalfióknak írja. Szeretet és gyűlölet kötelékei béklyózzák őket egymáshoz. Ebbe az érzelmi patthelyzetbe egy szép napon megérkezik a szerelem.
A negyedik házasságában is csődöt mondott trombitaművész, Elekes Géza telefonhívást kap apjától, akivel már évtizedek óta nem beszélt. Fiával, a magát nem éppen tiszta munkákkal eltartó Andrással felkerekedik, hogy meglátogassa a határokon túl élő szüleit. Odaérve apja azzal fogadja: elege van felesége féltékenységi jeleneteiből, hozzáköltözik. Géza vonakodva fogadja az ötletet, de végül a három férfi elindul Erdélyből Budapestre. Útközben egymáson kívül számos megpróbáltatással szembesülnek: gázolás, üldözés, nők, hullák és a zöldhatár vár a kalandorokra.
A film főhőse, Bódi Adél fiatal filmrendezőnő új filmjének bemutatójára készül. A történet 24 órába sűríti azt az összeomlást, ahogy a semmi kis film felzabálja Adél életét. Egy napon át tart a véghajrá, ahol is rosszízű, magánéletének titkait kiteregető rádiós szerepléssel indul a rendezőnő napja. Munkatársai elrontott meghívókkal és félresikerült plakátokkal töltik meg délelőttjét, producere már következő filmjéhez követel lényegi változtatásokat. Adél hazasiet, hogy levegőhöz jusson, de otthon színész férje, Rajnai Pali szörfölget lelkesen az internetes pornóoldalakon. Elkeseredett vitájukban egybemosódik a filmes karrier a magánélettel,
konklúzióként Adél elrohan, Pali pedig szisztematikusan lerombolja közös
lakásukat.
Kéki Kata a szerencse lánya. Csinos, vonzó nő, bár ahol megjelenik, mozdulnak rá a férfiak. Van szerető édesanyja, szeretetre vágyó öccse és - hozzá testvérként ragaszkodó - három barátnője. Van megbízható barátja is, Marci, aki már alig várja, hogy vőlegénnyé, férjé, sőt családapává léptessék elő. Minden készen áll a sikeres élethez, amely azonban egyre késik. Kéki Kata ugyanis egyáltalán nem boldog mindattól, amit a szeszélyes sors az ölébe csöppentett. Vitathatatlan adottságai ellenére ugyanis ebben a szép, ifjú, ámde mégis érettnek mondható korban neki nincs se igazi munkája, se igazi szerelme. Pedig állandóan keresi mind a kettőt. Kata ambiciózus. Szorgalmasan jár állásinterjúkra és legalább ilyen szorgalmasan próbálkozik különböző férfiakban meglelni az igazit. Először a Fonyóban, aztán Davidben, utóbb Tamásban.
A film egy nap történetének krónikája a Bányató mellett élő furcsa emberekről, akik Kálmánnak, a megszállott horgásznak és lecsúszott alkoholistának segítenek egy bizonyos Vadász Katalinnal randevút összehozni, akivel Kálmán érzelmi levelezésbe keveredett, és aki állítólag a Bányatónál lakik, bár senki sem ismeri.
Janikovszky Éva két évtizeden át írta híres gyermekmonológjait, amelyek azóta is népszerűek. Egyes könyveiben fiú főhősének mindig egy-egy életkorhoz kapcsolódó problémáit írja meg. Így próbálták az alkotók a címadó mű köré illeszteni a Ha én felnőtt volnék, Velem mindig történik valami című gyermekmonológokat és az Örülj, hogy fiú!, Örülj, hogy lány! című ikerkönyveket.A Főhős parancsokkal, szabályokkal, zsúfolt életéből először a felnőttség ábrándvilágába menekül, azután, megpróbál megfelelni az iskolába járás kihívásainak. Végül átéli a kamaszodás traumáját, amikor körülszeretgetett kisgyerekből, kezdő, esetlen felnőtté fokozzák le a változás konfliktusai. Alföldi Róbert filmjében a gyerekek és a felnőttek egymást játsszák. Nagyon komikus a felnőtt szerepben ágáló gyermek, és nagyon esetlen a gyermekszerepbe lefokozott felnőtt. Kettőjük találkozása számtalan geg- lehetőséget kínál, és nevetve visz közelebb bennünket a megértéshez és az igazsághoz.
Az i.sz. I. századi Róma, az ellentmondásokban oly gazdag század legfontosabb európai helyszíne. A "hasadás századának " is nevezhetjük ezt a kort, ui. itt ért véget a régi Európa és született az új. Spiró György: Fogság című regényének történelmi, kultúrtörténeti, irodalmi hátterét rajzolja meg a 6 részes ismeretterjesztő film, a szerző előadás-sorozata segítségével. A regény az 1. században játszódik. Főszereplője egy rosszul látó, fizikai munkára alkalmatlan fiú, Uri, aki Rómában él. Uri titokzatos módon tagja lesz egy delegációnak, amely az áldozati pénzt szállítja Rómából Jeruzsálembe. Uri Jeruzsálemből Júdeába, majd Alexandriába kerül. Indulása után 2 évvel kerül vissza Rómába. Ezután gyorsabban kezdenek telni az évek, a regény végén Uri már hajlott korú ember.
Az emberiség évezredek óta történetekkel tanít és történetekből tanul. Gyerekkorunkban a "mesék tején" lógunk, a szentkönyvek, krónikák történetekkel oktatnak, és a történetmesélésből nőtt ki az eposz, a dráma, a próza, a film.
Kepes András évtizedek óta mesél történeteket a rádióban és a televízióban. Most újabb különös történetek nyomába eredt. Nyakába vette a világot a Balkántól a brit szigetekig, Indonéziától Portugáliáig. Hősei között lesz egy-két régi ismerős is, például Eduardo, akinek közben izgalmas fordulatot vett az élete, de a történetek többsége új. Megismerkedhetünk többek között Horthy István özvegyének és a kormányzó unokájának sorsával, Tiloval, a sikeres német színésszel, aki megtanult magyarul és magyar színész lett, Zsolttal, akinek "abszolút szaglása" van, és Ágostonnal, a mesterséges intelligencia nemzetközi hírű professzorával, aki saját intellektusával került konfliktusba.
Az ember magányra ítélt lény, de ez az ítélet csak a halálról szerzett tudás fényében mutatkozik meg a maga teljességében. Hogy mit tehetünk ennek a tudásnak a birtokában, miben rejlik a szabadságunk, ez talán a legélesebb kérdés, amit feltehetünk önmagunknak. A Végjáték egy, a végső elszakadásra készülő házaspár közös életének utolsó napjaiból mutat meg néhány percet.
Minden elhagyott, vasárnap volt, a kapualjakból dőlt az üresség. A falak mellett kettőzött éleken, merőlegesen folytak lefelé a csatornák. Az ablakok mögül zenék, furcsa hangok szűrődtek ki, keveredve az elszabadult megrágott ételszaggal."
Egy szerelem, amely már nem az, mint ami volt.
A műsor pozitív hangulatokat, témákat, érzéseket, motívumokat ragad meg. Cél, hogy naponta legyen egy perc, amikor a néző biztosan megkapja azt, ami talán az egész napjából hiányzott: a pozitív életszemléletet. Mert bár gyakran elfelejtjük élni jó. A műsor mellőzi a pátoszt, inkább kevésbé didaktikusan, könnyedén, de az üzenetet erősen sugallva mutatja be a témákat.
Célunk továbbá, hogy ne csak Budapest legyen a forgatások helyszíne, hanem a vidéki, illetve határon túli nézőink is fölfedezhessenek ismerős tájakat, motívumokat, épületeket - ezzel is erősítve azt, hogy bárki magáénak érezhesse a műsort.
Élni jó: a műsor címe tükrözi az ars poeticáját. Apróságokon és lényegibb dolgokon keresztül mutat rá a műsor, miért jó élni. Szépségek, öröm, változatosság számtalan formában megjelennek ezek az életünkben, csak hozzáállás kérdése, hogy meglátjuk-e őket.
Könyvet kézbe venni jó. Az olyan személyes dolog. Tárgy, melyet kinyitva, lapozgatva, olvasva, egyszer csak kisüt a nap, beborul az ég, szerelmes lesz az ember, kiábrándul, utazik, vágyakozik, hazaér - éli az életét. A valóságosat és a képzeletbelit is. Könyvvel a kézben tanul, szórakozik, gondolkozik. Beszélget másokkal, könyvek segítségével valódi emberi viszonyokat alakít ki, ápol barátságokat. Könyvet olvasni jó. Ezt ajánljuk a nézőknek is. Egy nap, egy könyvet.
12 kortárs magyar író novellája alapján készült el a rendszerváltás 20 évét feldolgozó Hajónapló, az MTV rövidfilm sorozata, 12 kortárs magyar rendező munkája. Az epizódok alapjául szolgáló történeteket Szőcs Géza, Kemény István, Grecsó Krisztián, Garaczi László, Darvasi László, Kiss Noémi, Spiró György, Parti Nagy Lajos, Tasnádi István, Balázs Attila, Tar Sándor és Zoltán Gábor írta, az ő műveikből választotta ki a tizenkét rendező a megfilmesíteni kívánt történeteket. A Hajónapló-sorozat rendhagyónak mondható abból a szempontból is, hogy a 25 perces epizódok után stúdióbeszélgetés formájában vitatják meg a látottakat.
A kisjátékfilm főhőse Opicinus modern kori inkarnációja, a harmincéves Mihály atya, aki miséit egy fiktív újkeresztény szekta hangárszerű templomában tartja. Leggyakrabban az úrfelmutatás csendjében tör rá a nevetőgörcs: mikor a komor falak megsokszorozva verik vissza a gurgulázó kacajt, ő az oltár mögé guggol, és fojtogatni kezdi magát. Ha a nevetés fuldoklásba csap át, a roham elmúlik, és hamarosan folytatódhat az istentisztelet.